Augusztus 29.

"A helyzet a következő: Az egyik szemünk sír a másik nevet, mert Augusztus 31-el a Penya elköltözik a Kőfaragó utcából.
Az új helyszínünk a Budai Fonó épülete lesz, Bp, Sztregova u.3. Itt a nyitóbuli szeptember 12-ére várható.Kicsit siratjuk majd a Kőfaragó utcát de nagyon örülünk a Fonóval adódott új összefonódási ( : lehetőségnek .A részletekről továbbra is lehet majd olvasni a blogon.

És ami most a legfontosabb, hogy KÖLTÖZKÖDÉS KÖVETKEZIK!!!! Pénteken csomagolós búcsúbulit rendezünk. Minden segítő kézre szükség van! Amennyiben ráértek, a megjelenés szigorúan egy tetszőleges méretű üres kartondoboz társaságában. Ha idefelé még nem üres azt megoldjuk ( :Gyülekezni lehet már kora délutántól. Judit süt tortillát. Egyebeket: ételt, italt, jókedvet hozzatok.De ha jól sejtem a Büfés István sem akar majd kimaradni : ) "

Várunk benneteket pénteken, kora délutántól.

augusztus 22.Páthi Diána kiállításmegnyitója

Egy szép meglepetés ajándékot kaptam penya-beli kiállításom "felszentelésére".
Én különben nagyon szeretek ajándékot kapni. Adni nem kevésbé. Sok időt szoktam arra szánni, hogy kitudjam, kinek mi okozna örömet és milyen formában. Ezt csak azért írom le, hogy lássék, tudom értékelni, ha valaki gondosan készít ajándékot. Mert igazából nem is a tárgy fontos, hanem az odafigyelés.
Szeretnék egyszer valakinek egy madarat adni, hogy szabadon engedhesse. Más mondaná: miért, hiszen akkor nem marad neki semmi. Valóban ... semmi. ...?
Ezen az estén két festőművész festett egy képet
"Ecsetek tánca" volt a papíron.
Figyelhettük az alkotói folyamatot. Akik még nem láttak ilyet, azért, akik már láttunk ilyet, azért. Jó volt nézni a kétféle hozzáállást, a munkamódszereket. Eszembe juttatta a közös-műtermes egyetemi éveket. Jó is az: látni, hogy lesz egy gondolatból megfogható. Próbáltam kitalálni festőink gondolatát, megjósolni következő mozdulatát és mindig más lett: de jó, hogy mind másmilyenek vagyunk és, hogy ez egy olyan szakma, aminek mechanizmusát nem lehet "recept-szerűen" pontokba foglalni. A folyamat kb: 50percig zajlott, de minden pillanat érdekes volt, szerintem nem csak nekem. Szóval szeretem az éteri ajándékokat, köszönöm Sovák Annának és az összes résztvevőnek, segítőnek.
Ízelítőül pár kép a képről és a népről: (Készítette Boncza Anna)

Az alábbi fotók Kozár Edit munkái:

Bejegyezte: Páthi Diána

Augasztus 22. 19 óra: kiállítás megnyitó és klub

Szeretettel várunk

Páthi Diána

festőművész

kiállítására

Megnyitja: Sovák Anna

műsor: Compañía de la Peña

...és utána flamencoklub, ahogy szokott.....

Na a múlt péntek az.......

Színes képek: (C) Kozár Edit

"A Hang(ok) éjszakája" újraszentelte a Penyát.
Úgy értékelem és azok akikkel beszéltem szintén így gondolják, hogy varázslat volt az egész.
Pedig igen egyszerű dolgok történtek. Néhány ember leült muzsikálni együtt
és megengedték maguknak azt, amiről sokan még csak nem is álmodnak,
a pillanat szabadságát.
Köszönjük Jalalu Provokátor Kalvert Sámán Nelsonnak, hogy eljött és elhozta......
És a többieknek akik hagyták magukat. És a közönségnek, hogy vót kinek jáccani! ( :

A.B.

Képek: Kuszi

Augusztus 8. Péntek "NIGHT OF THE SOUND"

Világhírességek a világ minden tájáról a világ közepén a penyában.
Spanyolország, Marokkó, az Egyesült Államok, Közép Amerika, Örményország és Magyarország különleges zenei találkozóját tartjuk a penyában. Pénteken 20.00-tól gyülekezünk. A zenészek és a közönség együtt iszogatnak, Jalalu azt ígérte főz valamit. Aztán kezdődhet a világokat összefogó zenei varázslás.

Akik játszanak:

JALALU Kalvert Nelson
New york
trombita, ének, egyéb ritmus hangszerek

SAID Tachiti
Marokkó
ud, ének, dobok

ANA B. Sovák Anna
Magyarország
Ének

RŐTHY KRISZTIÁN
Magyarország
Flamencogitár


DAVID YENGIBARIAN
Örményország
Harmonika

FEHÉR KÁROLY
Magyarország
cajon

ABDUL AZIZ
Guadaloupe
jambe


Várunk mindenkit szeretettel

"Egy nő imája" - Sushi élménye a pénteki megnyitóról

"Mozart Requiem. Egy nő szűzies fehér ruhában térdel, háttal a nézőknek. Imádkozik, hosszasan, ártatlanul.

Egyszer csak a zene átvált egy csontig hatoló, kemény, de mégis érzelmekkel teli rock és blues elegyébe, ami Tom Waits érces hangján szólal meg. A nő feláll, felénk fordul, táncol.

Próbál kitörni valamiből, a testéből, a lelkéből, önmagából. Görcsöl, erőlködik, szögletes mozdulatokkal küzd. Egy harcot látunk, egy nem könnyű harcot, amit a nő saját gátlásaival, korlátaival, szemérmességével vív meg.

S végül győz, sikerül kiszabadítania valódi énjét. Miközben ismét Mozartot halljuk, a nő eltűnik. Pár másodperc múlva nem ő jön elő a paraván mögül, hanem Anna, aki levetkőzte a gátlásokat és mer igazi, valódi, szemérmetlen nő lenni. Aki meri megmutatni magát fekete kombinéban, de akár a nélkül is. Ahogy azok a nők is, akik Drávucz Judit képein láthatók.

Nem azért teszik, mert magamutogatók. Azért teszik,
mert merik.

Mert egy nőnek merni kell megmutatnia saját szépségét, szemérmetlenül.

Anna és Judit egy lehetőséget kínál. Most rajtunk a sor.

Merjünk hát!"









(Képek: Kuszi)